A magyar gazdaság növekedési üteme az elmúlt években jelentősen lelassult, míg térségünk többi országának gazdasága ugyanezen időszak alatt dinamikusan bővült. Még nagyobb probléma, hogy minden mérvadó becslés szerint potenciális növekedési ütemünk, azaz a jelenlegi keretek közt elérhető középtávú gazdasági expanziónk is lényegesen alacsonyabb, mint a régió többi országáé.

Úgy tűnik, a Magyarország gazdasági felzárkózását a kilencvenes évek elejétől biztosító növekedési modell kifulladt. Az eddig követett növekedési modell kifulladása, a potenciális növekedési ráta lassulása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy állandósulhat a mai magyar gazdaságot jellemző alacsony növekedés és hosszú távon fenntarthatatlan egyensúly rossz kombinációja. Ha nem sikerül kilábalni ebből a helyzetből, Magyarországot nem csupán az Európai Unió fejlett országaihoz képest, hanem az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva is a leszakadás veszélye fenyegeti. Amennyiben a potenciális GDP-növekedést nem sikerül érdemben javítani, a velünk ma azonos fejlettségi szinten lévő többi visegrádi ország átlagos GDP-je 2020-ra közel 20 százalékkal haladhatja meg hazánkét.

A kilábaláshoz új növekedési pályára kell állni, amihez pedig alaposan átgondolt rövid és középtávú gazdaságpolitikai beavatkozásokra van szükség.